Robert Mapplethorpe személyéről és munkásságáról egy előző posztban már ejtettem szót, így ebben a bejegyzésben nem ismételném magam. Beszéljenek önmagukért inkább a képek, amelyek ezúttal fekete-fehér fotók, de a főszereplők itt is a virágkompozíciók. Azért is osztom meg ezt a sorozatot, mert a fekete és fehér kontrasztja és a fény-árny játék, ami ezeken a csendéleteken megjelenik, annyira szép és kifejező, hogy színek nélkül is bőven van “mondanivalója” a képeknek.
Drámaiak és inspirálóak.
Egyébként általánosságban is elmondható, hogy a fekete-fehér fotók sokkal inkább műalkotásszerűek, mint a színesek – legalábbis szerintem.
Megfigyeltétek már, hogy egy bekeretezett fekete-fehér fénykép, vagy poszter a falon mennyire meg tudja “emelni” egy helyiség hangulatát?
(Képek: Robert Mapplethorpe Foundation)